Hol volt, hol nem, egy reggelen
megszülettem nagy hirtelen.

Úgy tettek-vettek a nagyok,
akár egy ruháscsomagot.

Sírtam, fáztam-e, nem tudom,
más lesett be a kulcslyukon:

testvérem oly kiváncsi volt,
arca mosolygó telihold,

mikor nem látta senki sem,
babrálgatta szemem, fülem.

De megbosszulom ám magam,
csak nőne már ki a fogam!