R Szabó Zsuzsa: Édesszájú manócska Édesszájú kismanócska Leszökött a sütiboltba. Manómama nem tudhatta, Elkószált az Istenadta. A konyhában sertepertélt, Gondolatát elterelték A fakanál, edények, Mi készüljön ebédnek! Manó közben taktikázott A kis ablakon kimászott. Egy hangot sem hallatott, A faboltig caplatott. Imádta e bájos helyet, Titokban itt sokat evett, Nem is evett, inkább dőzsölt! Mindenféle gyümölcsszörpöt. Kancsóstul a dzsúszokat, Hörpölt belőlük sokat! Kókuszporos labdacsok, Lekváros habcsókok, Zselatinos nyalóka Mind magába pakolta. Ment a torkán a szagos, Ízes, mézes és habos Csokirúd és fagyikehely, Málnahab és sok-sok eper. Marcipán és islerek Lassan rá se ismerek: Hasa nő és puffatag, Egyre több és több adag! Falta, ette, gyömöszölte, Tolta, nyomta, erőltette. Rágta, nyelte, habzsolgatta, Pocakját meg vakargatta. Tömte-tömte manóbelét, Nem érezte, hogy már elég, Csak mikor a háta mögött Anyja hangosan köhögött, Megfogta a grabancát, Megrángatta torkos fiát.: -Ki fizeti ki a számlát, Amit te itt habzsolsz, zabálsz? A csokik közül kirángatta, Anyai szóval kioktatta. Torkos, dagi kicsi manó Hullott rá a sok intő szó! Manómama hazahúzta Sokat papolt, szidalmazta, Megrótta és fenyegette, A boltba ő nem engedte. -Ez a manó nem változik Édes szájjal táplálkozik. Másnap manó nem evett, Dacból semmit sem szedett, Nem kérte az ebédet, Pedig volt ám temérdek! Nem kívánt az egyebet, Mint egy vekni kenyeret, Na de azt se szalonnával, Se nem fincsi fokhagymával, Inkább csak úgy puszta béllel, Héj nélkül, mogyorókrémmel.